Szerintem sokatokkal előfordult már, hogy nektek szegezték a kérdést: “érdekelne egy olyan üzleti lehetőség, ahol biztos 100% hozamot érhetnél el egy év alatt?”. Ezután persze érkezik az indoklás, ami vagy meggyőző vagy nem. Abban biztos vagyok, hogy 100%-os hozam garantáltan nem létezik, kivéve, ha a tudásba fektetsz, hiszen a tudás tényleg független mindentől, nem vész fel és pont 100%-kal többet fogsz arról az adott dologról tudni, mint előtte. De mégis hogyan reagáljunk ezekről a lehetőségekről, mit gondoljunk róluk?

Ezeket az ajánlatokat a “hit” mozgatja

Nagyon fontos tudnod, hogy ahol a gazdasági racionalitás véget ér, ott kezdődik a hit. Az üzleti lehetőségbe fektetett hit, a remény, hogy összejön és minden jobb lesz. Ez a hit mozgatja mostanában a Bitcoin árfolyamát is és volt képes több tízezer ember betoborozni valamilyen MLM-be, ami azóta bezárta kapuit.

Amikor megkapjuk ezeket a lehetőségeket és megpróbáljuk a működésüket megérteni, akkor viszonylag gyakran néznek ránk furán. Ugyanis ilyenkor ritkán működik az 1+1=2 tétel, hiszen “hinni kell” az 1+1=4 matematikában. Tehát alapvetően ezek az emberek úgynevezett “üzleti hívők” és el sem tudják képzelni, hogy nem fog működni!

A 100%-os szabály

Ha ezt a szabályt alkalmazod alaptételként az életed során, akkor túl nagy problémád nem lehet azzal, hogy reálisan értékeld a helyzeteket.

Ha nyerhetek 100%-ot egy év alatt, akkor az azt jelenti, hogy elbukhatok 100%-ot is.

Ha nyerhetek 50%-ot, akkor el is bukhatom.

Ha nyerhetek 7%-ot, akkor bukhatok is 7%-ot.

Talán ez a szabály van legközelebb ahhoz, hogy általánosítsuk és végletekig leegyszerűsítsük a hozam-kockázat kapcsolatát. Tehát, amikor bekopogtat a 100%-os hozam, akkor tudnod kell, hogy olyan pénzzel szálljál be, aminek elvesztése sem fájna annyira.

A forradalmak sosem kopogtatnak az ajtón

Talán meglepően hangozhat számodra, de meg kell értened, hogy semmilyen forradalom nem fog az ajtón kopogtatni, hogy legyél kedved a kis megtakarításodat belerakni a tutiba. Az alapvető üzletépítési modellnek az alábbi fázisai vannak:

  1. A tulajdonosok a saját pénzüket forgatják meg (ha valóban kóser a dolog), mert így érhetik el a legnagyobb hozamot
  2. Bemennek a bankba, hogy tőkét vonjanak be, ha az önerő kevés lenne. A bank csak biztosra ad, tehát könnyen lehet, hogy nem adnak pénzt.
  3. Ilyenkor megpróbálnak bevonni nagytőkéseket (a 2. és 3. pont felcserélhető), akik sok pénzzel képesek kezelni a helyzetet. A nagytőkések akkor jönnek, ha jónak találják az üzletet.
  4. Ha se a bank, se a nagytőkés nem ad pénzt (nem találta annyira tutinak az üzletet), akkor ráhajtanak a kis pénzesekre és házról házra próbálják 100 eurónként összelapátolni a pénzt, közben úgy kezelik az embert, mintha “nagytőkés lenne”. Ezen a ponton már szinte biztos lehetsz abban, hogy az üzlet nem volt a profiknak elég kecsegtető, tehát életbe lép az első pont, és a gazdasági hézagokat hittel töltögetik be.

Ha tetszett a cikk, akkor meg tudsz hívni egy “kávéra”: Támogatom a blogot 1-3 dollárral

Forrás: iflgazdasag.blog.hu

Hozzászólások

hozzászólások